Megérkeztem Kokurába

Reggeli után kicsekkoltam a szállodából. A recepciósnak szóltam, hogy otthagyom a bőröndjeimet és délután megyek érte. Kaptam egy számot, majd elköszöntem. Érkezésem napján mentem volna hegyet mászni, de azt elmosta az eső. Gondoltam, hogy ma pótolom. El is indultam és kétszeri átszállással eljutottam Minooba. Megkerestem a helyi turistairodát. Zárva volt és az ajtajára kiplakátolták, hogy le van zárva a Minoo Park bejárata, mert veszélyes bemenni. Kérik a megértést, blablabla... A lényeg, hogy a Minoo vízesés az idén kimarad :( Az állomáson fel akartam tölteni a Suica kártyámat, mert 107 yen maradt rajta miután kijöttem az állomásról. Sajnos feltöltő automatát nem találtam, ezért jegyet kellett vennem. Jegyet idáig még nem igazán kellett vennem, ha vettem is, már nem emlékeztem hogyan kell. Nyomkodom azokat a fránya gombokat, de nem történik semmi. Én úgy próbálkoztam, ahogyan itthon. Először megnyomtam az egy főt (vagyis egy emberkét). Végül segítséget kértem. Hát itt legelőször a pénzt kell bedobni (lehet többet is, úgyis visszaad). Utána jön az emberke és ki kell választani a jegy árát. A jegy árát előtte az automata felett lévő táblán meg kell nézni. Umeda és Minoo között a Hankyu Railways-szel utaztam. Felejthetetlen molyirtószag terjengett a vonaton. Annyira erős volt, hogy kicsit meg is fájdult a fejem. Visszamentem a szállodába, összeszedtem a bőröndjeimet és kimentem a Shin-Osaka állomára. 11:29-kor ment egy Kodama shinkansen Hakatába. Az a típus, amelyik minden állomáson megáll. Ráértem, hisz a következő becsekkolás 15 órától volt. 15:21-re értem Kokurába. A következő pár napban ez lesz a főhadiszállásom.

Itt ettem ma: