Reggel taxival és Airport Limousine busszal jutottunk ki a Narita repülőtérre. Becsekkolásnál átnézték a kézi poggyászt. A japán vámos nézte, csak nézte a képernyőt. Végül odahívta a kollégáját is. Hirtelen nem tudták beazonosítani, hogy mit látnak. Mikor rájöttek, hogy egy sisakot próbálok hazavinni, jót nevettek. Én meg izgultam, hogy ki ne csomagolják a díszdobozból.
Tokióból 10 óra 25-kor indultunk. Érkezés Zürichbe 15 óra 50-kor volt. A haza út elég lassan telt el. Egy hindi filmet néztem, amin sokat nevettem. Ha megtalálom a címét, akkor majd beírom. Zürichben a leszálláskor fújt a szél és hideg volt. A 32 fok után, a 12-15 fok nem esett jól. Szabályszerűen vacogott a fogam. Nagyon fáztam. Az itteni vámos is kipakoltatta a kézipoggyászt. Ő is tüzetesen megnézte a képernyőn a sisakot.
Zürichből 17 óra 30 perckor indultunk és 19 óra 10 perckor értünk Budapestre. Még Zürichből felhívtam az itthoniakat, hogy közelítek hazafelé és ne felejtsenek el kijönni értem.
Ez az utazás is véget ért. Szép emlékekkel tértem haza ismét.
Nem búcsúzok örökre, mert Japán visszavár J
